�j bejegyz�s Friss�t�s

2008.07.20. 21:33

Mi�rt szeretj�k �gy �ltal�noss�gban ezt az alapritmust? A kutat�k sokat vitatkoznak ezen a mai napig. Az eddigi k�t legjobb magyar�zat, amit hallhattunk az a k�vetkez�: R�gen a s�m�nok meghat�rozott sz�m� dob �t�st�l (no �s n�mi cucct�l) estek transzba, egy olyan tudat�llapotba, amit�l tisztelt�k �ket. Manaps�g, ha ilyen arcot l�tunk elint�zz�k annyival, hogy „na, megint egy drogos k�cs�g”. A m�sik a sz�vritmusra vezethet� vissza. A roppant egyszer� alap�tem hasonl� a sz�v ritmus�hoz, �gy az agy �szt�n�sen reag�l az eff�le hangokra. Egy kapcsol�d� elm�let szerint pedig az�rt van ez �gy, mert magzatkor�ban az ember anyja sz�vritmus�t hallja, �s ez �gymond �r�kre beleiv�dik az elm�j�be. Sokan l�ttunk m�r olyat, hogy a ’Punk arc’ l�ba �temre j�r, amikor meghalja a Techno ’muzsik�t’. Nem l�tt�l m�g ilyet? Akkor figyeld meg. Roppant �rdekes :) Ha m�r a Techno –n�l, mint m�fajn�l tartunk, akkor ves�zz�k ki egy kicsit. Nos, a TECHNO maga Detroitb�l ered, a kezdetekben Motorv�ros fekete zen�szeinek verzi�ja a HOUSE. Nagyj�b�l '88-t�l elk�l�n�thet� ir�nyzat. K�s�bb a TECHNO fejlesztette tov�bb az ACID eredm�nyeit. �ltal�ban nemigen pazarolj�k az id�t �s a f�radts�got a sz�mok elej�n �s v�g�n az ’intro’ -ra, illetve ’retro’ -ra, a TECHNO szigor�an racion�lis m�faj: az�rt van, hogy t�ncolj r�! Vok�lokat - csak�gy, mint az ACID -n�l - kiz�r�lag effektszinten haszn�lnak. Az ut�bbi �vekben nagy divatt� v�lt a technosz�mokban egy r�vid ki�ll� ut�n hossz�, egyre er�s�d� perg�dobokkal visszahozni a ritmust (�s persze a hangulatot is). �rdekes m�don Amerik�ban a TECHNOk�zel egy �vtizedes m�ltja ellen�re is m�g mindig underground ir�nyzat maradt. A „ TECHNO „ elnevez�st Juan Atkins tal�lta ki, de b�rmelyik ottani DJ, producer bevallja, s�t, b�szk�n hangoztatja, hogy mennyire hatott r� a Kraftwerk (vagy a Yello) zen�je. A m�faj - f�ldrajzilag - a rockkal ellent�tes p�ly�t futott be: Eur�p�ban tal�lt�k ki, azt�n az Egyes�lt �llamokban fejlesztett�k a t�k�lyig, s onnan "import�lt�k vissza" - els�sorban Nagy Britanni�ba, de a kontinens t�bb orsz�g�ban (f�k�nt N�metorsz�gban) is osztatlan n�pszer�s�gnek �rvend. �rdekess�g, hogy - a HOUSE -al ellent�tben - nem Ibiz�n, hanem Belgiumon �s Hollandi�n (a new beat-en, azaz az "�j �temen") kereszt�l t�rt be az angol nagyv�rosokba. Tal�n azt sem �rt megjegyezni, hogy az �ltal�nos n�zettel szemben, a TECHNO nem az eg�sz dance-zen�re, hanem annak egy ir�nyzat�ra vonatkozik. Az �j muzsik�k megjel�l�s�re a dance gy�jt�kateg�ria haszn�land� (m�g akkor is, ha az olyan t�ncolhatatlan opusok, mint p�ld�ul az Aphex Twin albumai is ebbe a c�mk�be soroland�k), TECHNO -kult�r�n pedig - t�bbek k�z�tt - a cybervil�got (Gibson, Sterling �s a cyberpunkok �r�sai, hackerek filoz�fi�ja, Internet), n�h�ny teoretikus m�vet (Rushkoff, Dery, Rheingold, stb.), az idev�g� filmes (Cronenberg, anim�k) �s k�pz�m�v�szeti (Stelarc, Orlan, Hershman Leeson) k�s�rleteket, a szintetikus drogok vil�g�t, na �s term�szetesen a k�l�nb�z� zenei ir�nyzatokat �rtj�k. A TECHNO -zene tipikusan poszt-indusztri�lis jelens�g, az inform�ci�s �s a k�osz-kor sz�l�tte, annak a vil�gnak a l�tlelete, melyben a hagyom�nyos ipari form�kat h�tt�rbe szor�totta a sz�m�t�g�pes cs�cstechnol�gia. Nem v�letlen, hogy a fut�szalag-termel�s le�ldoz�sa ut�n eln�ptelened� �s siv�r Detroitb�l indult �jra: a g�pek, a robotok v�laszoltak �gy a tegnapnak. Emberi agy �s mesters�ges intelligencia szimbi�zis�t �nnepelt�k. Nem olyan f�keveszetten frivol, mint a HOUSE - sokkal m�lyebb, filozofikusabb, s tal�n mesters�gesebb is. �s ez�rt id�tlen. Technikailag azzal jellemezhet�, hogy �ltal�noss�g�ban idegenkedik a hangmint�k haszn�lat�t�l (persze ez is csak nagyj�b�l igaz). A mel�dia-r�tegek egym�sra rak�dnak, azok sz�p lassan �s rendk�v�l monoton ritmusban fejl�dnek, basszusvonalakkal, vagy azok n�lk�l. A st�di�k kisebb computer-laborat�riumra eml�keztetnek, szintetiz�torok, anal�g �s digit�lis hangszerek sokas�g�val. Az acid-hangz�st a Roland TB-303 adja, a house-os dobhangok�rt pedig a Roland TR-909 a felel�s. A bpm-eket tekintve, �ltal�ban 120 �s 150 k�z�tt mozog, de N�metorsz�gban nem ritk�k a 150 feletti �temek. (Tal�n ez�rt halljuk oly gyakran a hardcore German techno kifejez�st...) A ritmusokn�l maradva, l�tezik egy klub-techno �s intelligens techno megk�l�nb�ztet�s is. Ez �gy kicsit ostob�n hangzik, l�nyege, hogy az el�bbibe dinamikusabb, t�ncol�sra sz�nt, m�g az ut�bbiba els�sorban elm�ly�lt, otthoni hallgat�sra k�sz�lt kompoz�ci�k tartoznak. Ami az �neket, a vok�lt illeti, az �ltal�ban ritka, �s amennyiben emberi hangot hallunk, �gy annak a haszn�lata minim�lis, �s tulajdonk�ppen hangszerk�nt-g�pk�nt funkcion�l. A TECHNO egy�bk�nt a HOUSE mainstream-m� v�l�s�ra is reag�lt: m�g a legt�bb klubban a house d�vik, addig a free-partikon (amelyek manaps�g m�r nem "free"-k, �s squatt partiknak h�vj�k �ket) - a chill-out termekben hallhat� ambient-et, trip hop-ot �s drum �n� bass-t lesz�m�tva - TECHNO vagy acid trance sz�l. Persze ennek a m�fajnak is megvannak a maga sikeremberei, p�ld�ul a h�rom lemezj�tsz�val dolgoz� Carl Cox, vagy a francia Laurent Garnier. Egyre n�pszer�bb a k�kem�ny, londoni Advent, vagy az �l�ben is remekl� Bandulu, s az � ut�daik, a Space DJ-k. Meg a minden kateg�ri�b�l kil�g� zenei kam�leonok: az Aphex Twin, Mike Paradinas (alias u-Ziq) �s Andy Weatherall (�t kor�bban The Sabres of Paradise tagjak�nt, ma pedig a Two Lone Swordsmen egyikek�nt ismerj�k). Kor�bban mindh�rmuk az ambient-ben el�v�lhetetlen �rdemeket szerzett sheffieldi WARP-kiad�hoz tartozott. Ma m�r azonban a WARP-zen�szek j� r�sze (Autechre, LFO, Richard H. Kirk) se kifejezett ambientet, hanem egyfajta k�s�rleti minim�l-techno -t, n�ha meg valami eg�szen m�s, meghat�rozhatatlan elektronik�t kompon�l. Nem v�letlen, hogy a "minim�l-isten", a Detroitt�l p�r kilom�terre fekv�, kanadai Windsorban �l� - Fuse-k�nt �s Plastikman-k�nt is ismert - Richie Hawtin lemezeib�l a WARP is adott ki. (Ma a Nova Mute.) N�h�ny albumc�m: Sheet One (1993), Musik (1994), Consumed (1998), �s egy �97-es maxi, a Sickness. Minim�lban jeleskednek m�g a detroitiak is, p�ld�ul Mad Mike (az Underground Resistence lelke �s �ltet�je), Kenny Larkin, Sean Deason. Sajnos a dance-kult�ra az Egyes�lt �llamokban - a brithez �s a n�methez viszony�tva - m�g nagyon gyerekcip�ben j�r. Holott tal�n a leginnovat�vabb darabok l�tnak arrafel� napvil�got, mint a k�t - szint�n ambienttel indult - frisc�i project, a SpaceTime Continuum �s a Single Cell Orchestra. Ez ut�bbi 1995-�s Dead Vent 7 c�m� konceptalbuma minden id�k egyik legprogressz�vebb �s legintellektu�lisabb dance-alkot�sa. N�h�ny form�ci� a TECHNO -tt a poppal igyekszik �sszeh�zas�tani (apr�p�nzes�teni?). A k�s�rlet sikeres, �s fantasztikusan j�vedelmez. Sz�mukra m�g Amerika kapui is megny�ltak... (Nagy) nevek: Prodigy, Leftfield, Underworld, Chemical Brothers, Daft Punk, Apollo 440... M�sk�l�nben manaps�g nagy divat a TECHNO -t temetni. Tal�n... B�r ehhez a Brooklyn-ban �l� sk�t Niel Landstrumm-nak is lenne n�h�ny szava. A m�faj 97-98-as meg�j�t�inak (Luke Slater, Steve Bicknell, Cari Lekebush �s Christian Vogel) �gyszint�n...     ACID: Val�sz�n�leg a Roland c�g maga sem gondolta volna, milyen korszakalkot� v�ltoz�s elind�t�ja lesz a TB 303-as bassliner 1982-es piacra dob�s�val. A k�sz�l�ket eredetileg basszusgit�rosoknak sz�nt�k, a TR 606-os dobg�p mellett haszn�land�, az "�l� zenekar a nappalidban" hat�s el�r�s�re. 1987-ig nem t�rt�nt semmi extra, a k�sz�l�ket pedig egyszer�en elfelejtett�k. Akkor t�rt�nt, hogy egy Chicago k�lv�ros�b�l sz�rmaz� fiatal, Dj Pierre k�t bar�tj�val, Herb Jacksonnal �s Earl "Spanky" Smith Jr.-ral megkerest�k a k�l�nf�le produkci�kban m�r j�ratos Marshall Jeffersont, �s �sszeraktak egy lemezt, mely �r�kre megv�ltoztatta a zene arc�t. A lemeznek az "Acid tracks" nevet adt�k.   Mit�l volt forradalmian �j a TB 303-as k�sz�l�k? Hogyan adhatott megjelen�se a dance-nek akkora l�k�st, mint a rocknak annak idej�n az elektromos git�rok megjelen�se? Egy hagyom�nyos hangszeren k�l�nf�le magass�g� hangokat sz�laltathatsz meg, ak�r egy�tt, vagy k�l�n-k�l�n, a hangsz�nek viszont korl�tozottak. A TB 303-assal �pp ford�tott a helyzet: mindig csak egy patternt �ll�thatsz be, ennek a hangz�s�t viszont a k�l�nb�z� modifik�ci�s lehet�s�geken kereszt�l a v�gtelens�gig vari�lhatod. Az ACID felv�telekben egy nagyon er�teljes l�ktet� alap�temen k�v�l �ltal�ban csak egy lecsupasz�tott mot�vum sz�l v�gig. �tem�k 120-160 bpm k�z�tti. Az ACID sz�raz, �rdes hangz�s�, hars�ny �s minimalista. Vok�lokat csak elv�tve tal�lunk benn�k, akkor is ink�bb effektk�nt haszn�lt mondatt�red�keket, vagy csak egyes szavakat. Az ACID n�pszer�s�ge 1988-89-ben tet�z�tt Eur�p�ban. Minimalizmusa k�sz�nhet� az akkori hangszer- �s effektpark (a maihoz k�pesti) viszonylagos fejletlens�g�nek is, �gy az ACID hamar el�rte saj�t m�faji korl�tait. Az ACID Dj-k fuzion�lt�k, egys�gess� tett�k azokat a kever�si technik�kat, melyet a mai dance Dj-k is haszn�lnak. Az ACID zen�ket �s az LSD -t csak rosszindulat� k�v�l�ll�k, �s a r�vid- t�v� sikerekre �h�toz� teljesen t�j�kozatlan hazai �njel�lt Dj-k hozz�k �sszef�gg�sbe, abszol�t figyelmen k�v�l hagyva a t�nyt, hogy a k�t dolog megjelen�se k�z�tt pontosan negyven �v a k�l�nbs�g. Az ACID volt az els� m�faj, mely nem �vtizedekkel a nyugati �tt�r�se ut�n valamilyen mut�nsverzi�ban jutott el hozz�nk, hanem id�ben, eredeti form�j�ban.   TECHOUSE: Ebben a st�lusban a l�nyeg a kell�en nagy basszus. Azonban kell, hogy legyen egyfajta dinamik�ja a bass-drumnak, harmoniz�lnia kell a cint�ny�rral. Ha ez nincs meg benne, akkor �rezz�k, hogy hi�nyzik a zen�b�l az energia, ami �letre kelti. Az ig�nytelenek ezt nem veszik �szre, de akinek van f�le a TECHNO -zen�hez, az r�gt�n r��rez. Szerencs�re az ig�nytelen, monoton, be�ll�s house helyett mostan�ban ink�bb ig�nyes darabokat hallhatunk, amelyeket j� dinamika �s dallamoss�g jellemez.   RAVE: A n�v a '80-as �vek m�sodik fel�ben m�g olyan git�rzenekarok gy�jt�neve volt, mint a Happy Mondays, a Stone Roses vagy az Inspiral Carpets. K�s�bb olyan dance partykat neveztek �gy, melyeket szokatlan helyeken (templom, haj�, rep�l�) alkalomszer�en rendeztek. A sz� ezut�n v�lt az ilyen (k�s�bb egyre nagyobbakk� v�l� - Mayday, Love Parade) rendezv�nyeken j�tszott zen�k gy�jt�nev�v�. A RAVE zen�k gyorsabb temp�j�ak, mint az acid-trance-techno zen�k, nagyj�b�l 150-200 bpm k�z�ttiek. A k�nnyebb keverhet�s�g miatt �ltal�ban egyszer�bbek is azokn�l. A RAVE "�nekesek" a hangulatot bekiab�l�saikkal fokozz�k, gyakran a verssorokat sem �neklik, ink�bb kiab�lj�k. A RAVE f�leg N�metorsz�gban, valamint Hollandi�ban �s Belgiumban n�pszer�. N�metorsz�gban oly m�rt�kben, hogy '94-ben undergroundb�l overgroundd� v�lt. A '95-�s Love Parade pedig egyszer�en agyonverte Woodstock t�bb �vtizede megism�tel- hetetlennek t�n� l�togatotts�gi rekordj�t. A RAVE ma m�r semmik�ppen sem progressz�v m�faj, csak a divat �lteti. A n�met nyelvter�let egyik-m�sik RAVE produkci�ja nemigen haladja meg a sramlizen�k min�s�gi, illetve a gyermekmond�k�k intellektu�lis szintj�t. HARDCORE: A sz� magyarra ford�tva kem�ny magot jelent, �tvitt �rtelemben motorja, mozgat�ja valamely t�rsas�gnak. 1990-91-ben m�g az eg�sz vil�gon egys�ges ir�nyzat volt, '92-ben azonban k�tfel� �gazott a fejl�d�si �tja. Angli�ban a HARDCORE tal�lkozott a BREAKBEAT technik�val �s a szubbasszusokkal. Hollandi�ban gyors�tott�k a temp�t, kem�nyebb�, de egy�ttal vid�mabb� is tett�k a hangz�st, ez lett a gabba. A korai gabba alapelemei: torz�tott 909-es l�bdob, metal illetve rap produkci�kb�l, valamint horrorfilmekb�l kim�solt agressz�v hangmint�k, esztelen 180-250 bpm-es temp�. Bonyolult dallamvil�got nehezen lehetne ilyen �r�lt ritmusra �ltetni. A m�sik sajn�latos dolog - ami n�mik�pp jellemz� a RAVE -re is -, hogy a HARDCORE el�ad�k sem foglalkoznak t�l sokat �j hangmint�k l�trehoz�s�val, ez�rt ugyanazt a 30-40 j�l bev�lt mint�t halljuk visszak�sz�nni szinte minden sz�mb�l. A gabba f�v�rosa Rotterdam, ahol nem ritk�k a 15 000 f�s party -k. A gabba hamar kialak�totta saj�t divatj�t is: kopaszra borotv�lt fej, Puma tr�ning, a t�nc pedig a hipergyors gabba-pog�. Hasonl�an a heavy metalhoz, a gabba lemezbor�t�k, sz�r�lapok �s poszterek f� t�m�i a hal�l �s a destruktivit�s. Apokaliptikus, �rd�gi k�peikkel el�rt�k, hogy a holland egyh�z a gabb�t a S�t�n zen�j�nek nyilv�n�totta �s propaganda- hadj�ratba kezdett ellene. A gabba mindig is a munk�soszt�ly ir�nyzata volt. �rdekes a hasonl�s�g a gabba �s a hip-hop attit�d k�z�tt: mindk�t ir�nyzat el�ad�i, illetve k�z�ns�ge meg akar szabadulni a benn�k l�v� er�szakt�l. (J� n�h�ny gabba producer hip-hop Dj-k�nt kezdte karrierj�t). Napjainkban a hollandok is kezdik alkalmazni a BREAKBEAT technik�t szupergyors sz�maikban. Ha ez m�g egy�ltal�n lehets�ges, az eg�sz m�faj gyorsult '92 �ta. " Ezek a felv�telek olyanok, mint a trashmetal �r�lt l�bdobokkal. " - mondja Paul Weaver, sz�mos HARDCORE v�logat�s �ssze�ll�t�ja. Az ut�bbi h�napokban a HOUSE mellett a HARDCORE a m�sik m�faj, melynek el�ad�sai, illetve a bulik l�togatotts�ga n�veked� tendenci�t mutat. "I Love Techno .hu" MINIMAL ELECTRO DETROIT CLASSIC NEO-POP [1-1] Oldal tetej�re